Kutya örökbe fogadása

Miért adják menhelyre a kutyákat?

Még aki sosem gondolt kutya örökbefogadásra, az is tudja, hogy állatmenhelyről lehet az ilyet megtenni. Igen ám, de hogyan kerülnek a menhelyre a kutyák, macskák és egyéb állatok? Lehet természetesen egy szűk réteg, aki oda születik, ha vemhes az anyaállat, mikor odakerül, de ez nyilvánvalóan egy kis réteg csak. Természetesen sok kutyát az utcáról szednek össze. Hogy az utcára maga szökött, elveszett, eltévedt, vagy a korábbi gazdáik tették ki az út szélére, nem fog kiderülni. Amiről viszont amerikai kutatók adatot gyűjtöttek, az a menhelyekre leadott állatokról való lemondás ilyen olyan okai. Az adatgyűjtés során maximum öt lehetőséget engedtek egy megadott listából kiválasztani, melyek közül első helyen a nem várt mozgásigény szerepel. Második helyen áll, hogy a főbérlő nem engedi az állattartást, harmadik pedig, hogy a kutyatartás nem várt költségekkel jár. Természetesen jól teszik, hogy nem hagyják az út mentén az állatot, ám azt is hozzá kell tennünk, hogy sem a mozgásigény, sem a költségek nem kellene váratlanok legyenek. Átgondolt kutyavállalással sokkal kevesebb állatot kerülne végül menhelyre. Úgyhogy az egyik legfontosabb, amit mi megtehetünk, mikor menhelyről vállalunk örökbefogadást, hogy előre gondolkodunk.

Fajtiszta vagy keverék?

A fajtiszta kutya csúnyán mondva egy márka, bizonyos fajtajellegekre számítunk mind küllemben, mind jellemben. Sejtjük, mekkorára nő meg, milyen vadászösztönnel bír, milyen a mozgásigénye, mennyire nehéz a szőrét ápolni, gyerekekkel mennyire kompatibilis, könnyen összeszoktatható-e más állatokkal. Viszont az is közismert, hogy egyes fajták már úgy „agyin vannak tenyésztve”, hogy sok örökletes betegséget is hordoznak. Ez azon túl, hogy költségekkel jár, szomorú élményt és nehéz öregkort jelenthet a kutyának is. Hogy pontosan melyik fajtára mi jellemző, a Pet4you kutya portál fajtaleírásai közt például részletesen megtaláljuk.

Ezzel ellentétben a keverék kutyák génjeit a természet válogatja, annak rendje módja szerint az erősebb, életképesebb öröklődik tovább. Ennek megfelelően a keverék kutyákra általánosan elmondható, hogy egészségesebbek. Az viszont, hogy miféle kutya lesz belőlük, bizonyos mértékben lutri. Van pár trükk, ami alapján következtethetünk azért. Az arányaiban nagy tappancs azt jelzi, hogy a kutya nagy méretű lesz, mire megnő. Bizonyos fajtajellegek alapján már kis kölyökkorban megsaccolható az egyik, akár másik felmenő fajtája. Persze sokat segít, ha pontosan tudjuk, kik voltak a kölyök szülei. Ebben az esetben kapásból sejthetjük a végleges méretet, és következtethetünk a jellemére is valamelyest.

A leghasznosabb azonban megfigyelni a kiskutyát. Bizonyos mértékig vannak örökletes tulajdonságok, jellemzők, de egy kutya jelleme nem 100%-ban fajta függő, különben minden vizsla robot mód ugyanúgy viselkedne. Mit csinál a kiskutya a testvéreivel egy alomban. Játszik velük, kuporog a sarokban? Netán ő az, akit az anyja fél percenként vissza kell rakjon az alomba, mert folyton kimászna? Szociális készségére következtethetünk, mennyire játékos, mennyire lesz igénye a kapcsolatokra, hogy viseli a magányt. Az is kiderülhet, mennyire erős a versenyszellem benne, mennyire folytat dominanciaharcot a testvérekkel? Vegyük fel, hogyan viseli? Vinnyog, félénk, védelmet keres? Harciasan támad? Netán kíváncsian figyel, kezdeményezőn érdeklődik? Adjunk neki játékot, nézzük, hogyan veti rá magát a zsákmányra? Megfogja, nem ereszti, szaladgál vele? Milyen tehát a vadászösztöne?

Nincs aranyszabály, hogy a keverék vagy a fajtiszta volna-e jobb kutya. A fontos, hogy hozzánk megfelelőt, életmódunkkal nagy mértékben azonos habitusú kölyköt válasszunk. Vannak öröklött tulajdonságok, de a legfontosabb a nevelés, és a környezet, amit majd mi biztosítunk neki. Az pedig csak rajtunk múlik és nem azon, utcai vegyes, vagy pedigrés a kutyánk.

Az új otthon

Ha általánosan az állattartás vagy a kölyök első heteiről szeretnél többet megtudni, a Pet4you kutya portál cikkei közt például gazdagon találsz tájékoztatókat és segítséget. Az örökbefogadás ettől valamivel eltérő, hiszen alkalmasint egy már felnőtt kutyáról van szó, aki hosszú időt töltött a menhelyen. Az új környezet, akármennyire is tökéletes lesz a kedvencnek, stressz. Ezt pedig jó, ha minél inkább megkönnyítjük a kutyánknak. A leendő helyét már előre jelöljük ki, rámoljuk el a törékeny dolgokat, kilógó vezetékeket rendezzük el. Az első héten ne hívjuk meg még a fél rokonságot kutyázni, és lehetőleg mi is hagyjuk saját vérmérséklete szerint akklimatizálódni a kutyát. Ha voltak saját játékai, póráza, kérjük, hogy vihessük azokat is, legyenek ismerős tárgyak, szagok. Biztosítsunk tároló dobozt, abban vigyük haza, hiszen az autózás is stresszes lehet. Csináltassuk neki bilétát az elérhetőségünkkel rajta. Mutassuk meg neki, hol végezheti a dolgát, és legyünk elnézőbbek, ha az első pár napban balesetek adódnak. Az új környezet még a szobatiszta kutyáknak is nehézségeket tud okozni. Mutassuk meg a friss vizet, élelmet, ezentúl tudja, hol kell keresnie. Ha a kutya ideiglenes befogadótól érkezik, kérdezzünk rá a szokásaira, igényeire, az első hetekben kövessük a kutya által megszokott etetési időt, és csak fokozatosan szoktassuk új étrendhez.